Ha befektetésről van szó mindig felmerül a kérdés, hogy hová tegyük a pénzünket. Van aki a párnacihában, bankbetétben, jobb esetben állampapírban vagy önkéntes nyugdíjpénztárban tartja a megtakarításait. Az előbbi kettőben megeszi az infláció a vagyonunkat, az utóbbiakkal talán az inflációt meghaladó megtakarításaink lesznek, de aligha lehet ezekre alapozva vagyont építeni. A részvényvásárlást sokan nálunk is egyfajta kaszinózásnak tekintik, nem csoda, hogy a felmérések szerint a magyarok mindössze 2%-a birtokol valamilyen részvényt. Pedig még kevés pénz befektetésével vagyonunk alapkövei lehetnének ezek az értékpapírok, akár már havi pár 10000 forint befektetésével. Nem kell ahhoz brókernek lenni, hogy ilyen befektetésekbe vágjunk, tájékozódni kell, még ha nem is vagyunk pénzügyi elemzők. Ha nem ismerjük behatóan a befektetési célpontjainkat, akkor diverzifikálni kell, és a nagyobb cégek papírjait keresnünk.
Felmerülhet a kérdés, hogy a hazai piacon érdemes nézelődni vagy a nagy forgalmú, klasszikus amerikai részvénypiacokon.
Amerikában mindig is nagy hagyománya volt (és lesz is) a részvény befektetéseknek. Arányaiban a lakosság sokkal nagyobb százalékban fektet részvényekbe, mint nálunk, hosszútávon sokkal jobban megalapozva vagyoni gyarapodásukat.
Miért vásároljunk amerikai részvényt?
Szinte "elvárás" az Egyesült Államokban az, hogy a tőzsdei vállalatok értéke, és ezáltal a részvényeik értéke folyamatosan növekedjen. Amennyiben az érett vállalatok fizetnek osztalékot is, szinte kötelező az osztalék mértékét is évről-évre megnövelni (akár a vállalat tartalékaiból is) így egy viszonylag könnyen követhető és előre megtervezhető befektetéseink hozama, illetve vagyongyarapodásunk. A gazdasági és politikai környezet is igyekszik mindezt támogatni.
Mégis mi jelenthet kockázatot az amerikai tőzsdepiac esetében? Gyakorlatilag 10 éve szinte töretlen az emelkedés, így megnő az esélye egy nagyobb korrekciónak pont, mint 2018. novemberi, decemberi időszakban, amikor sok részvény néhány hét alatt 15-20%-ot vesztett az értékéből, de jó lehetőséget teremtett a vásárlásra, és azóta már ledolgozta ezt az esést. Másrészt az amerikai gazdasági növekedés lassulhat a következő időszakra, de nagy válságtól valószínűleg nem kell tartani, mert mind a lakosság, mind a bankok jobban tartalékolnak egy esetleges kedvezőtlenebb időszakra. Adózás szempontjából kedvezőtlenebb, hogy az osztalékjövedelem után 15% osztalékadót és 19,5% SZOCHO-t kell fizetni, ha TBSZ, NYESZ számlára veszünk részvényeket, akkor ez utóbbi fizetését elkerülhetjük, továbbá ezeken a számlákon tartott értékpapírok után a az árfolyamnövekedés bezsebelése után sem fizetünk adót. Ha amerikai részvényekben gondolkodunk, akkor érdemes ezekre a számlatípusokra vásárolni, és legalább 3-5 évig megtartani ezeket az értékpapírokat. Brókercég (Random, Erste, KBC, Concorde), mint közvetítő szükséges a vásárláshoz.
Mi szólhat a hazai értékpapírok mellett?
Ugyan jobban ki van téve Magyarország a külföldi befektetők kegyeinek, mégis talán sikerül a következő években legalább egy 2,5-3%-os gazdasági növekedés produkálni, míg az EU talán éppen megússza a recessziót. A politikai, gazdasági környezet szintén ösztönzi a hazai részvénypiac növekedését, nem hiába történik a magyar tőzsde fejlesztése, és több kisebb cég tőzsdére csábítása. Érkeznek a hírek arról, hogy a magyar vállalatok évente egyre többet fizetnek ki a tulajdonosaiknak, ráadásul a Corvinus, mint első kísérleti magánegyetemünk, is az államtól kapott részvénycsomag lévén, a MOL illetve a Richter osztalékaiból fogja fedezni a működési költségeit. Szinte elvérás az évenkénti és egyre növekvő osztalék kifizetése, ami az árfolyamokat is felfelé fogja hajtani. Az osztalékot 15% SZJA terheli, amit egy TBSZ vagy NYESZ számlán tartott részvény esetében teljes egészében megúszhatunk. Az árfolyam növekedésből realizált profitnál szintén ez a helyzet. Ha az gazdasági környezet lényegesen nem változik, akkor a hazai cégek a nyereségükből továbbra is jelentős osztalékot fognak kifizetni a tulajdonosaiknak.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése