Az emberek jelentős része úgy tekint a tőzsdére, mint szerencsevadászok vagy spekulánsok gyűjtőhelye. Pedig egy jól megtervezett befektetés hosszútávon nem szerencse kérdése. Akkor leszel szerencsevadász, ha nem tudod, hogy mit csinálsz.
A spekulációt illetve a hosszú távú befektetést is lehet nyereségesen, akár kiemelkedő hozammal is végezni. Ritka vagy legalábbis nagyon kevés az a befektető, aki mindkettőt sikerre tudja vinni, ugyanis más-más pszichológiai, szakmai felkészültséget igényel.
Mi is az a spekuláció?
Azt nevezzük spekulációnak, amikor valaki egy termék árának változására fogad jellemzően rövid távon. Ha termék árának emelkedésére fogad, azt long ügyletnek, ha pedig az árcsökkenésre fogad, azt short ügyletnek nevezzük. A spekuláns elsősorban a fogadás tárgyának árára fogad. A spekuláció egyik jellemzője, hogy általában tőkeáttételt használ, azaz a teljes ügyletbe csak a pénzem töredékét fektetem be, cserébe a teljes ügylet tiszta nyeresége vagy vesztesége is az enyém. Az európai kisbefektetők maximális tőkeáttétele 1:30, azaz például mindössze 33,3 $ segítségével 1000 $-t tudnak befektetni egy tőzsdei termékbe amely rendszerint valamilyen CFD (Contract for difference) - tőkeáttételes szerződés. A tőkeáttétel kétélű fegyver, nagy nyereségre illetve nagy veszteségre is szert lehet vele tenni. Ilyen tőkeáttételes befektetéssel szinte bármit vehetünk, részvényindexeket, részvényeket, devizákat, nemesfémeket, árukat. Az ilyen CFD részvények után nem szerzünk tulajdonjogot, és az osztalékra sem vagyunk jogosultak, csak az árváltozásból érhetünk el hozamot. Bizonyos brókercégek kompenzálhatjük az osztalékvágás miatt fellépő árcsökkenést.
A spekuláció komoly felkészültséget, technikai elemzést, és kockázamenedzselést kíván, hiszen a kezdő spekulánsok általában 75-80%-a veszteséges. A spekulánsok jellemzően rövid távon kereskednek, akár napon belül többször is. Hosszú időtávon nagyobb a kockázat, hiszen a piac trendje megváltozhat, továbbá a napon túli pozíciók tartásáért kamatfelárat (swap) kell fizetni. A nagy tőkeáttétel csábító a legtöbb kisbefektető számára, de csak kevesen tudják időben kivenni a nyereséget, és kordában tartani a veszteséget. Kecsegtető lehet, hogy akár többezer termékből is választhatunk, azonban érdemes ezeket leszűkíteni olyan termékekre, amely szép emelkedő vagy csökkenő trendben mozognak. Soha nem szabad abba a hibába esni, hogy úgy gondoljuk uralni tudjuk a piacot, és csakis saját magunk vagyunk felelősek a befektetési döntéseinkért. Soha nem szabad úgy spekulálni, hogy az érzelmek elragadjanak bennünk. Nem azt szabad kereskedni amit szeretnénk, vagy amerre szeretnénk, hogy menjen a piac, hanem azt, amit látunk. Soha nem szabad leragadni az első információnál, hanem az időt rászánva kell megalapozott döntést hozni.
De mi a helyzet ezzel szemben a befektetésekkel?
A befektetés ezzel szemben jóval hosszabb időtávra szól, akár évek, évtizedekre is. A befektetésre is rá kell szánni az időt, itt azonban nem kell naponta akár órákat eltölteni hosszas technikai elemzésekre, és folyamatosan figyelni a piacot. Egy befektető elsősorban az értékre figyel. Olcsóbban kapom-e meg a piacon azt a részvényt, mint amennyit valójában ér? Előfordulhat, hogy ez az érték hetek, akár hónapok alatt alakul ki, és sokáig ott is marad. A befektetések során olyan vállalatokba, fektetünk be, amelyek havonta, negyed évente pénzt tesznek a zsebünkbe. Természetesen számos eszközbe befektethetünk: részvényindexekbe, állampapírokba, amelyek fizetnek időközönként, vagy befektetési alapokba, nyersanyagokba. Utóbbi esetekben illetve a részvényeknél is számítunk az adott eszközök értéknövekedésében, ezt is nevezhetnénk egyfajta spekulációnak.
Lehet-e osztalékot kapni akár a tőkeáttételes ügyletek után?
Igen, például lehetőségünk van ún. Cash Indices-be (készpénz indexbe) fektetni, amelyek a határidős tőzsdei termékekkel ellentétben nincs lejáratuk, befektethetünk tőkeáttétellel vagy anélkül. Ilyen indexek az US30 (Dow Jones), S&P500, NAS100 (Nasdaq), UK100 vagy a GER30. Például az S&P500 1,8% osztalékot fizet egy évre vetítve, a kifizetések megfelelő részleteit szinte minden munkanap jóírják a számlákon. Tőkeátteles ügylet kereteiben például a jelenleg 3280 $-os árfolyamon 1 darab S&P 500 indexre kb. 164 $ fedezetet kell biztosítanunk, mivel jelen esetben a maximális tőkeáttétel 1:20 lehet. Általában itt 0,1 a legkisebb egység, amit megvásárolhatunk. Így egy év alatt 164 $-nyi befektett tőkén adó után ~50 $ osztalék maradna, de ennek felét elviszi a kamat (swap), amelyet a napon túli pozíciótartásért számolnak fel, illetve a vételi és eladási ár különbözete, amikor eladjuk a pozíciót. Szóval igen kapunk osztalékot, ha a piac emelkedésére fogadunk hosszútávon. Ellenben a piac esésére játszanánk, azzal csak óvatosan, hiszen ilyenkor az osztalékot tőlünk vonják le, és még kamatot is kell fizetni. Ha a piac ellenünk megy, akkor befektetett tőke 1-2 %-ában limitálni kell a veszteségeket, mert könnyen a teljes befetett tőkének búcsút mondhatunk. A legtöbb brókercég a tőkekövetelmény 50 %-ára való csökkenés után automatikusan lezárja a veszteséges ügyleteinket.
Miért jó indexekbe fektetnünk?
Nem kell vállalatok elemzésével foglalkoznunk, illetve egy jó diverzifikált portfolió része lehet, mivel a az indexekbe egy ország legjobban teljesítő vállalatai kerülnek be. Viszont egy-egy jó vagy rossz gazdasági információ vagy esemény azonnal kihatással lehet az indexekre (pl. kamatemelés, GDP vagy munkanélküliségi adatok) megnőhet a volatilitás vagy megfordulhat a trend.
Ha valaki csak vásárolni szeretne, de nincs megfelelő tudása ahhoz, hogy jó cégeket válasszon, és nem szeretne aktívan kereskedni, akkor az osztalékfizető ETF-ek, befektetési alapok például: SPDR S&P 500 ETF, az iShares Core S&P 500, vagy a Vanguard Total International Stock Index Fund jó alternatívák lehetnek kezdésképpen.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése