Ami a pénzünket pusztítja: másfél éve nem látott infláció ütötte fel a fejét - Befektetések költségei

Magyarországon az előrejelzések szerint 7,5-10% lesz a 2022-ben az infláció, amelyet már a saját bőrünkön tapasztalhatunk. Emelkedő élelmiszerárak, elszálló lakáshitelkamatok, gyorsan elértéktelenedő fizetések mind olyan dolgok, amelyeken keresztül saját bőrünkön tapasztalhatjuk a pénzromlást. Az elmúlt pár évben tapasztalt hatalmas pénznyomtatás, a COVID utáni hirtelen megugrott kereslet most köszön vissza egy lassan kétszámjegyű inflációban. A világban szinte mindenhol erősödik az infláció, amelyet fűt a jelenleg dúló háború is.

A kollégám poénkodva mondta, hogy építőanyagba kellett volna tenni a pénzünket, és milyen igaza volt, hiszen az utóbbi évben 50-100%-ot emelkedtek az alapanyagárak (bárcsak lenne hol tárolni). Várhatóan középtávon visszaveti majd az új építésű ingatlanok iránti keresletet a drágulás, amelyet az építőanyagok áremelkedése és a növekvő fizetések hoznak magukkal. Az építőipar visszaesése több iparág helyzetét megnehezítheti majd.

Mit tudunk tenni az erősödő inflációs környezetben: megtakarítani és befektetni.

Milyen eszközökkel érdemes védekezni az infláció ellen? (célszerű többféle eszközben tartani)

Alacsony tőkével illetve ha kevés ismeretekkel rendelkezünk a befektetések területén, akkor az egyik legjobb megoldást a befektetési alapok (angol nyelvterületen ETF-ek) jelentik. Itt egy befektetési "csomagot" vásárolunk, amiben lehetnek nyersanyagok, kötvények, részvények, ingatlanok. A legjobban várhatóan a nyersanyag illetve a kötvényalapok fognak teljesíteni az emelkedő alapanyagárak illetve a növekvő kamatok miatt. Az osztalékfizető részvényeket tartalmazó befektetési alapok szintén jól teljesíthetnek, míg a növekedési részvényalapok az idei évben várható volatilitás miatt vlószínűleg csak 3-5 éves befektetés esetén érhetünk el jó hozamokat. Az ingatlanalapok hozama is bizonytalanabbá válhat a gyorsan növő kamatok miatt a közeljövőben.

Amennyiben kellő ismeretekkel rendelkezünk a befektetésekkel kapcsolatosan úgy érdemes egyedi, főleg osztalékfizető részvényekbe fektetnünk, felülsúlyozva az alapanyagokkal, bányászattal, pénzpiaccal, ipari termeléssel foglalkozó cégekkel. Jelenleg úgy néz ki, hogy a value részvények állták a sarat az utóbbi hónapokban, még a válság alatt jól teljesítő gyorsan  növekvő fiatal, főként technológiai vállalatok (Zoom, Shopify, Netflix, Palantir) legalább 30-50 % -ot vesztettek az értékükből.

A divatos befektetések között megtalálhatóak a digitális pénzek vagyis a kriptovaluták, amelyekből ma már kb. 17000 létezik a világban. A kriptovaluták jellemzője, hogy árfolyamuk gyorsan változik, képesek egy nap akár 10-15% -ot is veszíteni az értékükből vagy hasonló mértékben emelkedni. Habár a befektetések területén hosszútávon gondolkodunk érdemes a kriptovalutánkat az árfolyamcsúcsnál eladni, hiszen csúcsoktól már több alkalommal is feleződött, negyedelődött az árfolyam. Így aki ilyenben gondolkodik, annak érdemes a 10 legnagyobb kapitalizációval rendelkező digitális pénzből vásárolnia akár több részletben is, új árfolyamcsúcsnál viszont eladni. Jelenleg kb 40 %-al olcsóbbak a digitális pénzek a mindenkori csúcsaikhoz viszonyítva, a magas infláció kedvezően hathat a keresletükre.

Az ingatlanbefektetések továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek Magyarországon, azonban az emelkedő kamatok miatt a kockázat is jóval nagyobb lett az utóbbi néhány hónapban. Már érezhető az ingatlanok iránti keresletcsökkenés az elmúlt egy évhez képet. Egy olyan kép kezd kialakulni az ingatlanpiacon, hogy az eladók egyre többet kérnek az ingatlanokért, a vevők viszont a rosszabb hitelfelvételi lehetőségek miatt kevesebbet tudnak fizetni.  A beruházások elmaradása miatt átmenetileg csökkenhetnek az ingatlanok árai, azonban a bérleti díjakat az infláció felfelé fogja hajtani.

A megtakarítások költségei 

A megtakarított pénzt soha nem szabad ilyen gazdasági helyzetben az otthoni malacperselyben vagy a bankszámlánkon tárolni, hanem be kell fektetnünk. A befektetésnek egy legsarkalatosabb pontja az, hogy mennyibe kerül.

Mik a legfontosabb költségek?

Kereskedési/megbízási jutalék: ha befektetünk általában ez a legnagyobb költség. Minél rövidebb időtávon fektetünk be, ez annál magasabb lesz. Általában az európai brókerek vásárolni/eladni kívánt eszköz százalékában, míg az amerikai cégek leginkább fix jutalékért dolgoznak, de ez függ a befektetett pénz nagyságától.

Minimum díj: a kereskedési jutalékhoz kapcsolódik, a brókercégek sokszor kikötnek egy minimum és egy maximum díjat. A minimumdíjnál kevesebbet nem fizethetünk egy adott üzletkötésnél, ezért sem mindegy, hogy mekkora befektetéssel vágunk neki a vagyongyarapításnak.

Inaktivitási díj (Inactivity fee): A brókercégek egy részénél ez is jelentős díjtétel lehet, amely gyakori kereskedésre sarkalja az ügyfeleket. Ha valaki tartósan fektet be, akár havi 50-100 dollár inaktivitási díjat is fizethet egy adott brókernél. Ennek elkerülésére érdemes magasabb jutalékot fizetni vagy legalább negyedévente egy tranzakciót indítani, így 2-7 dolláros kereskedési költséggel a nagyobb költség megspórolható. Osztalékbefektetőként érdemes olyan brókereket keresni, ahol ez a díj nem áll fenn.

A költségek mellett fontos szempont az elérhető befektetések köre (kötvények, EFT-ek, részvények, kriptodevizák) illetve, hogy melyek a kereskedhető tőzsdék. Úgy gondolom elég az amerikai illetve néhány európai tőzsde, illetve a legnagyobb befektetési alapok elérhetősége, egyszerű befektetőként lehetetlen a világ valamennyi piacának a mozgásait lekövetni.

A megtakarításoknál a befektetővédelem legalább olyan fontos, mint a felmerülő költségek, hiszen a befektetésekkel foglalkozó cégeknek garantálniuk kell a tőkénk biztonságát legalább az OBA által biztosított 100.000 euróig!

A betétbiztosítással rendelkező magyar brókercégek legfontosabb költségei:





Megjegyzések