Az amerikai osztalékpapírokba történő befektetés, egy viszonylag kiszámítható, folyamatos jövedelmet biztosító befektetési forma. Az európai, különösen a magyar részvények osztalékfizetése meglehetősen kiszámíthatatlanabb, és általában évente egyszer kapjuk meg. Korántsem olyan stabil, folyamatosan emelkedő, havonta vagy negyedévente fizetett osztalékokat biztosítanak a hazai vagy európai vállalatok, mint mondjuk az amerikaiak. Amennyiben az egyezmény újratárgyalása nem történik meg, úgy jelentősen magasabb adóteherrel kell számolni az osztalékoknál az amerikai részvények esetében.
Jelenleg az adó mértéke 15 % (TBSZ számla hiányában erre jön még a 13 % Szocho, kivéve ha elértük a Szocho felső fizetési határát, ami jelenleg 723.840 Ft évente)
Egyezmény hiányában 30 % lesz az USA forrásadó mértéke, erre jön még 5 % magyar SZJA illetve a 13 % Szocho (az utóbbi kettő adó elkerülhető TBSZ számlán tartott részvény esetében)
A részvényeken elért nyereséget nem érinti különösebben a szabályozás, amennyiben magyar, illetve EU-s brókercégnél tartjuk a befektetéseinket. A részvények adásvétele, ellenőrzött tőkepiaci műveletnek minősül, a veszteség 2 évig szembeállítható a nyereséggel, és ha van TBSZ számlánk akár mentesühetünk az adó megfizetése alól 5 év után.
Az osztalékokra az egyezmény hiánya súlyos csapást mérhet, hiszen az eddigi 15 % + (13 %) helyett 35 % + (13 %) mértékű adóteher jelentősen csökkenteni fogja a befektetéseink hozamát.
Milyen megoldások jöhetnek szóba, ha nem történik meg az egyezmény meghosszabbítása?
-Olyan részvényeket vásárolunk, amelynek az osztalékhozama nem jelentős vagy nincs és a hozamuk döntő része a részvény árának emelkedéséből fakad. Elsősorban technológiai részvények, holdingok tartoznak ide. (pl. Berkshire Hathaway, Amazon, Google, Apple)
-Olyan EFT-ek vásárlása, amelynél a kibocsájtást végző befektetési alapkezelő nem USA illetékességű, hanem például EU tagállam (pl. S&P 500 UCITS ETF). A magyarországi befektetési alapok USA-ból származó osztalékbevételeit ugyanúgy terheli a forrásadó.
-Költözés; olyan országba átvinni a befektetéseinket, amely országnak van az USA-val kettős adóztatást elkerülő egyezménye, illetve Magyarországnak is van az adott országgal (EU-n belül bármelyik ország szoba jöhet)
Nem gondolom, hogy ezek a lehetőségek mindenki számára megoldást jelenthetnek, de bízhatunk abban, hogy a helyzet év végéig még megváltozhat, de nem túl sok esélyét látom. Az utóbbi években a megtakarításokat elsősorban az állampapírok irányába terelték Magyarországon, viszont jó hozamokat leginkább a részvénybefektetésektől várhatunk hosszútávon. Úgy vélem nem érdeke az államnak, hogy a (pénzügyileg tudatosabb) lakosság külföldi részvényekbe tegye a megtakarításaikat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése